Kőbányai Történelme.
Budapest 10. kerülete vagyis X. kerületének, hivatalos neve Kőbánya.
Kőbánya történelmi múltja.
Budapest X. kerülete egészen
a múlt század végéig önálló település volt és az 1950-es évekig a főváros
peremkerületének számított. Ez a kép mára jelentősen megváltozott,
hiszen a város
földrajzi középpontja jelenleg Kőbányán található, a Martinovits
téren.
A kerület történetét
a legutóbbi időkig jelentősen meghatározó Kewer
(Kőér) hegy első említése IV. Béla egy adomány leveléből maradt ránk. A
"hegy" 147 m-es magasságával valóban kimagasodik a Pesti- síkságból s
névből következtetve már a XIII. században ismerték kőbányáit. Az itt található
mészkő a földtörténeti középkorban keletkezett, amikor a Kárpát medence nagy
részét tenger borította. Ez a terület valószínűleg egy tengeröböl lehetett,
ahol a mészvázas csigák maradványai nagy mennyiségben rakódtak le. A mészkő
rétegekre az újkorban agyag rakódott le.
A Pest városától
távol eső bányákban már a XVII. századtól intenzív kitermelés folyt, amit a
gyarapodó város építőanyag igénye csak növelt az évszázadok során. Írás van
például arról, hogy az 1600-as években a kecskeméti református templom falához
innen szállították a követ, a budai pasa külön engedélyével. A jól
fűrészelhető, faragható mészkőből emelték többek között a Tudományos Akadémia
palotáját, az Egyetemi Könyvtárat és a Lánchíd pilléreinek felső részét. A
kezdetleges módszerekkel, kissé szervezetlenül végzett kitermelés a múlt század
végére veszélyessé tették a bányászatot,
ezért 1890-ben
rendeletben tiltották meg a további munkát.
A hegybe vájt üregek
és pincék azonban megmaradtak és alapot szolgáltak az idetelepülő borászat és a
sörfőzés számára. A hatalmas pincerendszer a mai Körösi Csoma utca és
Kolozsvári utca találkozásánál kezdődik, itt van a legnagyobb bejárata, és
teljes hossza elérheti a 33 km-t is, hisz még ma is vannak feltérképezetlen
részei...
A bányászaton kívül a
szőlőtermesztés is virágzott a környéken. A pestiek
mint kellemes kirándulóhelyet és helyi borvidéket tartották számon a régi
Kőbányát. Két szőlőhegy volt a környéken, az Ó-hegy és az Új-hegy, mindkettő
helyét ma utca nevek őrzik.
Az Ó-hegy tetején áll
az ekkori borászat talán utolsó helyi emléke a csősztorony.
Kőbánya elfelejtett
nevezetességei közé tartozott a sertéskereskedelem. Amikor a XVIII. században
Pesten megtiltották a sertések tartását, A sertéskereskedők nagy része a mai
kőbányai vasútvonal mentén vásárolt telkeket a hizlaldák számára. A legnagyobb telepek
a Kápolna utca és a Vaspálya utca környékén voltak, ennek emlékét őrzi a Mázsa
tér és Mázsa utca név is. A hizlaldák mellett szállodák is épültek az idelátogató
kereskedők számára. A sertéstenyésztésnek végül az 1895-ös sertésvész vetett
végett.
Kevesen tudják, hogy
a X. kerület területén épült meg az ország első lóvontatású vasútja is. Valójában
egy újszerű megoldásról, ún. “lebegővasútról” van szó. Ennek lényege az volt, hogy
a kerekek nem a talajon, hanem a föld felett, gerendákon elhelyezett síneken
futottak. A vasút a kőbányák és Pest összekötetését biztosította, valamint a
tervezett Pest- Debrecen vasútvonal kísérleti “példányának” szánták. Az ötlet
nem vált be, mert gyakoriak voltak a meghibásodások és a szerkezet
életveszélyes volt, ezért egy évvel az 1827-es avató ünnepség után le is
bontották a vasutat.
A szőlőhegyek
környékén fekvő földeket az 1850-es években kezdték kiparcellázni. Kőbánya fejlődése
új lendületet vett ebben az időben. Miután 1872-ben Budapest megalakulásával a
főváros tízedik kerülete lett folyamatosan és rohamosan kezdett nőni a kerület
lakosainak száma. 1869-ben 4353-an laktak Kőbányán, ez a szám 1910-re 51034-re
módosult. A hihetetlen fejlődés rengeteg gonddal járt. A növekedés ellenére
egész Budapesten a X. kerületben volt a legrosszabb az iskolai helyzet.
Mindössze három iskola működött a kerületben, és csak a tankötelesek 56%-át
íratták be iskolába.
A helyzet megoldására
1904-ben gimnáziumot alapítottak Kőbányán. A lakosok nagy része munkás volt, akik
az újonnan ide települt gyárakban dolgoztak. Ekkor alakultak ki azok a
nyomortanyák és bádogvárosok melyek egészen a 1960-as évekig rányomták
bélyegüket a “munkás kerületre”. A súlyos lakás problémákat az 1970-es 1980-as
években állami lakásépítésekkel próbálták megoldani. Ekkor épültek azok a
lakótelepek, melyek megoldották ugyan a lakáshiányt, de talán a mai szemlélőnek
egy kissé csúfnak tűnnek.
Az 1800-as évek
derekától számos nagy gyár alakult Kőbányán. A Rákos- patak és a Kerepesi út
találkozásánál állt hajdan Széchenyi István malma. A XIX. század legelején
alakult az első téglagyár a Drasche, ezt vette át
1868-ban a “Kőszénbánya s Téglagyár Társulat Pesten”. A híres kőbányai
sörgyárak alapjait az 1850-es években rakták le,
ekkor kezdte meg
működését a Perlmutter, a Barber
és a Klusemann-féle serfőző. A Perlmutterből
lett a későbbi Dreher gyár, a másikból pedig az Első Magyar Részvény Serfőző. 1906-ban
alapított Richter Gedeon híres gyógyszerész gyárat a Gyömrői úton,
mely 40-év után ma
ismét viselheti nevét.
Kőbánya Napjainkban.
Kőbánya ma már nem
annyira a gyárairól, és a bányáiról híres. Sok gyár terület van még ami ki használatlanul üresen ál. De még egy két gyár van ami azért még ma is üzemel. Például a sörgyár. A
bányáiról, egyre több bánya van amit be zárnak,
illetve a bányák 99%-a már be zártak. A Bányák területének többségét
feltöltötték és be temették. Ma már inkább a bányák és
a bánya járatainak hosszáról, hallani, olvasni. Ugyanis sok bányát korábban különböző
földalatti folyosókkal kötötték össze. Melyek közül sok még ma is meg van. Ezen
járatok többségéről nincs pontos adati, illetve többségük még mindig nincs
pontosan feltérképezve. Ezen okokból kifolyólag még a mai napig is sok baleset származik.
Kőbányán jelenleg
kettő nagy lakó telep van, és a kőbányai történelmi belvárosa.
Kőbánya város részei:
Ligettelek, Gyárdűlő, Laposdűlő, Keresztúridűlő, Téglagyárdűlő, Kúttó,
Felsőrákos, Kőbánya-Kertváros, Népliget,
Óhegy, Újhegy.
Kőbánya Ligettelek: A
Ligettelek gyakorlatilag Kőbánya belvárosának is lehet mondani.
Kőbánya Ligettelek fekvése:
Kerepesi út a MÁV ceglédi vonalától – Fehér út – Kőrösi Csoma út – a MÁV
ceglédi vonala a Kerepesi útig.
Kőbánya Óhegy fekvése: Maglódi út a Jászberényi úttól – Sibrik
Miklós út – a MÁV szolnoki vonala – Liget tér – Kőrösi Csoma Sándor sétány –
Kőrösi Csoma út – Jászberényi út a Maglódi útig.
Kőbánya Újhegy
fekvése: Maglódi út a Sibrik Miklós úttól a Kozma utcáig – a X. és a XVIII.
kerület közigazgatási határa – a MÁV szolnoki vonala – Sibrik Miklós út a
Maglódi útig.
Az Óhegy és az Újhegy lakótelep. Az Óhegy
lakótelep az 1950-es évek végén kezdett el épülni, és az 1960 években ez csak
felgyorsult. Mivel ekkor épült meg a Harmat utcai lakótelep is Óhegyen.
Kőbánya Területe:
32,5 Km2.
Kőbánya népessége / népsűrűség:
78 030 fő / 2413 fő/km². (2019. évi adatok.)
Kőbányán születtek /
születések száma: 1611 fő / 49 fő/km². (2015. évi adatok.)
Kőbányán hunytak el /
elhunytak száma: 1651 fő / 50 fő/km². (2015. évi adatok.)
Kőbányai polgári
esküvők / házasság kötések száma: 246 db / 7 db/km².
(2015. évi adatok.)
Önkormányzati
bérlakások száma a X. kerületben, 293 társasházban 1176 db.
Önkormányzati bérlakások
száma a X. kerületben, 113 egyéb lakó épületben: 1133 db.
Összes önkormányzati
bérlakások száma a X. kerületben, 2309 db. (2015. évi adatok.)
Házi orvosok / praxisok száma a X.
kerületben: Felnőtt orvosok / praxisok: 38 fő/db.
Házi orvosok / praxisok száma a X.
kerületben: Gyermek orvosok / praxisok: 14 fő/db.
Kőbányával szomszédos
kerületek: VIII., IX., XIV., XVI., XVII., XVIII., XIX. Kerületek.
Kőbánya a Budapest
térképen, és Kőbánya határai: Hungária körút – Kerepesi útkereszteződés
(Hungária krt. 13.), Kerepesi út 47. – Kerepesi út. – Kerepesi út 123.-ig,
Sárgarózsa utca (Sárgarózsa-i kis erdő), Pesti határ út, Forrásmajori dűlőút, Határmalom
utca, 526. sor, Régivám utca (Új köztemető háta mögötti, utca), Tünde utca (Új
köztemető háta mögötti, utca), Álmos utca, Felsőcsatári út, Hangár utca, Gyula
utca, Gyömrői út ( Gyömrői út 11. ), Alsóerdő sor, Kőbánya-Kispest MÁV állomás,
Ferihegyi Repülőtérre vezető út, Üllői út (Üllői út 138. az első lakó épület.),
Üllői út - Népliget, Népliget - Könyves Kálmán körút, Könyves Kálmán körút, Hungária
körút, Hungária körút páratlan oldala, a Hungária körút 1 -13.
Üdvözlettel: Végvári Attila József
Budapest, 2021. január 21. csütörtök,
Utoljára
Mentette és Frissítette ezt az oldalt: Végvári Attila József
Utolsó
Frissítés ideje: 2021. január 21., csütörtök, 06 óra 00 Perc